A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló közigazgatási egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll a járáshoz, csak részben tekinthető a járás utódjának, mivel az igazságszolgáltatás és a hatósági tevékenység illetékességi köreit nem határozza meg.

1. A sárvár kistérség bemutatása

A sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi, a celldömölki és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson-Sopron, délen pedig Zala megyével. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. A kistérséghez korábban 31, szeptember 25-étől 32 település tartozik, harminc község és két város. Sárvár 1968-ban, Répcelak pedig 2001-ben nyerte el a városi rangot. 2007. évi adatok alapján 37 627 fő él a kistérségben.
A kistérség egyik sajátossága, hogy Vas megye egyik kétpólusú kistérsége, hiszen a csepregi kistérség mellett csak itt található két város, másik jellegzetessége, hogy a megye minden jelentős - meglévő és tervezett - főútvonal érinti a térséget. A megye folyói közül a Rába átszeli, a Répce pedig északon érinti a kistérséget. A folyók mellett a turizmus számára a sárvári és a szelestei fürdő, valamint a Szajki-tavak jelentenek vonzerőt.
Gazdasági szempontból a kistérség vonzerejét az adja, hogy a sárvári ipari park és a város többi nagy és kisvállalkozása mellett Répcelak város nagy múltra visszatekintő gyárai a kistérség lakosságának biztosítják a munkalehetőséget. A nagyobb vállalatok mellett szinte minden településen kis- és középvállalkozások biztosítanak munkát az ott élőknek.
A kultúra, a hagyományok szempontjából ki lehet emelni a sárvári Nádasdy várat és az ott szervezett programokat, az ikervári Batthyány kastélyt és kultuszt, a vasegerszegi Markusovszky kastélyt, a vízi erőművet, a sitkei kápolnát és a rockfesztivált, a hosszúperesztegi főzőversenyt.
A kedvezményezett kistérségek besorolásának felülvizsgálatánál elkészült elemzések a sárvári kistérséget a 173 hazai kistérség közül fejlettségi, gazdasági és demográfiai mutatók alapján a 38. helyre sorolták.

2. A sárvári kistérség társulásai

A többcélú kistérségi társulás a sárvári kistérségben a települések számára nem az első társulás. Elődje a Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás volt, amely azért jött létre, hogy segítséget nyújtson az önkormányzatoknak és magánszemélyeknek is a területfejlesztéshez kapcsolódó pályázataik elkészítésében. Ez a szervezet 1996-tól egészen 2005. december 30-ig működött - kezdetben 37, majd 33 taggal - , ezt követően munkája a többcélú kistérségi társuláshoz került át.
2004 végén a kistérség önkormányzatai létrehozták a Sárvár-Répcelak Kistérségi Fejlesztési Tanácsot, amelynek fő feladata az volt, hogy megteremtse a települések összehangolt fejlesztésének lehetőségét, a civil szervezetekkel, gazdasági kamarákkal együttműködve kidolgozza azokat a javaslatokat, terveket, amelyekkel egyre vonzóbbá tehető környezetünk az itt élők és az ide látogatók szemében. E szervezet is beolvadt a többcélú társulásba 2005. év végén.
A két társulás a területfejlesztési feladatok térségi megoldása miatt szerveződött meg a területfejlesztési törvény alapján, és e szervezetek váltotta a többcélú kistérségi társulás fel, amely már nem egyetlen feladat térségi összehangolásáért felel, hanem több közszolgáltatás ellátását vállalta fel.

3. A többcélú kistérségi társulás létrehozása

A Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás a tavalyi évben kezdte meg működését. A többcélú társulások létrehozásának indoka az volt, hogy egyre több olyan feladat keletkezett, amelyet hatékonyabban lehet kezelni térségi szinten, mint az egyes önkormányzatoknak szintjén. Emiatt alkották meg a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt, amely több kötelező feladatot állapított meg ahhoz, hogy e szervezetek létrejöhessenek.
A Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás 2005. május 9-én alakult meg 31 település részvételével. A sárvári kistérséghez 2007. szeptember 26-tól 32 település tartozik. Hegyfalu községet az általános önkormányzati választásokat követően átsorolták a bük-csepregi kistérségből a sárvári kistérségbe. Hegyfalu község 2007. szeptember 26-tól a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás tagja is.
A harminckét érintett település többségének több kötelező feladatot kellett vállalni, e feladatok közül ki kell emelni:

• a közoktatással kapcsolatos feladatokat, pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását,
• a Központi Orvosi Ügyeleti Szolgálat kistérségi szintű megszervezését,
• a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását a Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül,
• a területfejlesztési feladatok ellátását, a Kistérségi Fejlesztési Tanács működését,
• belső ellenőrzési feladatok megszervezését,
• kistérségi ügyintézés korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
• a mozgókönyvtári ellátáshoz kapcsolódó feladatok megszervezését.

4. Az egyes feladatok bemutatása

a. Közoktatási feladatok
A társulás e feladatok közül arra vállalkozott, hogy az oktatás területén intézményfenntartó oktatási mikro-társulásokat létrehozását ösztönzi, így biztosítva azt, hogy kisebb települések iskolái, óvodái kiegészítő normatívához juthassanak.
A 2006. év kezdetén kiegészítő közoktatási támogatásra a kistérség 31 településéből csak öt település volt jogosult (Répcelak város és Uraiújfalu község intézményei révén). Az év végére az intézmények átszervezése, csoportösszevonások megvalósítása miatt 16 település intézményei számára igényelhető ez a támogatás. A 2006. évben fogadta el a Társulási Tanács a kistérségi közoktatási intézkedési tervet.
A 2007. évben a Társulás oktatási együttműködésében már minden önkormányzat részt vesz, és a fenntartott intézmények egy intézményi társulás kivételével a kiegészítő támogatáshoz szükséges létszámokat teljesíteni tudják. A korábbi éveket jellemző önálló intézményfenntartást felváltották az intézményi társulások az oktatásban.
A hat támogatott intézményi társulás
- a szelestei és a rábapatyi 3-3 települést integráló társulás
- a négy tagú sárvári székhelyű társulás
- Gérce és Vásárosmiske társulása
- a nyolctagú répcelaki intézményi társulás
- és a 2008. január 1-jével 12 tagúra bűvölő Ikervári ÁMK-t fenntartó intézményi társulás

Az oktatással kapcsolatosan pár adatot még ismertetnék:
- a kistérség települései közül 16 településen működik óvoda, 11 településen folyik alsó tagozatos oktatás és 9 településen tartanak fenn az önkormányzatok felső tagozatot.
- a 2006. év elején a társulás oktatási kiegészítő támogatása 26 millió forint volt, ez a 2008. évben eléri a 130 millió forintot.
A pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a gyógy-testnevelést, a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást és a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás feladatok látják el a Társulás. A gyógytestnevelés és a logopédiai ellátás feladat esetében az érintett intézmények munkatársai és megbízottai látják el a feladatokat. A Társulás az északi települések kapcsán megbízási szerződést kötött külső személlyel a logopédiai feladatok ellátására.
A szakszolgálati feladatok bővültek 2008-tól. A két feladat mellett újabb kettő jelent meg: a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, valamint a nevelési tanácsadás. Mindkét feladatot a Nyugat-Magyarországi Egyetemem Savaria Egyetemi Központjának Pedagógiai Szolgáltató Központja látja el. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás keretében a nyolcadik osztályba járó gyermekeknek tart előadást évi egy alkalommal megbízott szakember. A nevelési tanácsadás feladatot a sárvári Nevelési Tanácsadó munkatársai végzik. E feladat kapcsán évi legalább hat alkalommal nyújtanak segítséget a rászoruló gyermekeknek, szülőknek.

b. Egészségügyi feladat
A sárvári kistérségben a 2005. évben történt meg az orvosi ügyeletek - a sárvári és a hegyfalui - tevékenységének összehangolása, és egy helyen történő továbbműködése. Az új ügyeleti forma Sárvár városában és a sárvári önkormányzat működtetésében kezdte meg 2006. január 1-jétől Központi Orvosi Ügyeleti Szolgálat néven a sürgősségi ellátást. A szolgálat ellátási területe kiterjed a sárvári kistérség harmincegy települése mellett Hegyfalura és Répceszentgyörgyre is. Az ügyeleti feladatokat ellátó huszonhárom orvosnak a harminchárom település, köztük két város lakosainak - közel 38 000 embernek - a sürgősségi ellátásáért kell felelnie.
Az ügyelet zavartalan működéséhez a tárgyi feltételek biztosítottak, az ösztönző támogatásból beszerzésre került egy új gépkocsi, egy oxigénpalack, EKG. Az ügyeleti rendelő a következő év elején új, akadálymentesített, nyugodt környezetbe költözik. Az új épület kialakításainak költségeit részben a társulás által elnyert ösztönző támogatás fedezte. A Központi Orvosi Ügyeleti Szolgálat 2008 márciusától új épületben a Sárvár, Széchenyi utca 7. szám alatt működik.

c. Gyermekjóléti és szociális feladatok
2005 végétől az Ikervári Gyermekjóléti Szolgálat végezte három mikrokörzetben a gyermekjóléti szolgáltatást. A háromfős intézmény fenntartását 2007. január 1-jétől a többcélú társulás vette át. A Kistérségi Gyermekjóléti Szolgálat 29 településen foglalkozik a gyermekjóléti szolgáltatással olyan módon, hogy minden településen helyben biztosított az ügyfélfogadás, a családok látogatása, a gyermekkel való kapcsolattartás. Az intézmény működése három településhez kapcsolódik. E három telephely: Répcelak városa, Ikervár és Bögöte. A gyermekek számára a családgondozók nyaranta játszóházat szerveznek, amelyek reményeik szerint minden településen nyári programokat kínálhat a gyermekeknek. A sárvári társulás a szociális ellátások közül még nem vállalt fel feladatokat.

d. Mozgókönyvtári feladat
A mozgókönyvtári feladatról a Társulás nem az alakulásakor, hanem 2006. januárjában döntött. Ekkor kötött megállapodást két központi könyvtárral, a Sylvester János Könyvtárral és a répcelaki Művelődési Otthon és Könyvtárral. A könyvtárak 28 település szolgáltató-helyeinek munkáját koordinálják, valamint megvalósítják a dokumentum-beszerzést. A kis könyvtárak könyv és folyóirat állomány a társuláson keresztül igényelt támogatásoknak köszönhetően a korábbi években nem látott mértékben gazdagodhatott, de a könyvtári helységek felújítása, szépítése is szinte minden településen végbement az elmúlt két évben. E támogatásból a szolgáltatóhelyeken a számítógépek beszerzésén, az internetkapcsolat kialakításán keresztül a gyermekprogramokig nagyon sok, a helyi közösség számára fontos cél megvalósulhatott.

e. Belső ellenőrzési feladat
A belső ellenőrzés a többcélú társulások létrejötte előtt az önkormányzati munka egyik hiányzó láncszeme volt. Az e célra kapott támogatásból a sárvári kistérségben külső erőforrás bevonásával azonos szervezet végzi el az ellenőrzéseket. 2005-től a Szántó és Társa Szolgáltató Bt. végezte 30 település belső ellenőrzési feladatait. A belső ellenőrzéssel egységes belső ellenőrzési szabályzat, ütemterv, intézkedési terv került elfogadásra. Az ellenőrzések hatékonyabb megvalósítása érdekében a Társulás eszközök, szoftverek beszerzését is támogatta.

5. Munkaszervezet működése

2006. január 1-je óta működik önálló munkaszervezet, ezt megelőzően a Répcelaki Polgármesteri Hivatal látta el a feladatokat. A munkaszervezet három főállású és egy részmunkaidős munkatárssal dolgozik azért, hogy a vállalt feladok ellátása egyre hatékonyabb legyen, valamint a kistérség lakosságának életminőségét, környezeti feltételeit javító közszolgáltatások felvállalása és biztosítás a jövőben is lehetségessé váljon.

Patyi Elemér

Társulási elnök