Híres szülöttek / Schneider József, főkertész

Schneider József, főkertész

Édesapja, id. Schneider József gróf Festetich Andor főkertészeként részt vett az alsószelestei dendrológiai gyűjteményes kert felépítésében, később pedig Csekonics Endre gróf zsombolyai uradalmában volt főkertész. Ifjabb Schneider József a családi hagyományoknak megfelelően a kertész pályát választotta. A budapesti Kertészeti Tanintézetben 1905 őszén kezdte meg tanulmányait. Oklevelének megszerzése után, 1908-tól három éven át ösztöndíjasként tanulmányozta Németország, Svájc, Anglia és Belgium kertészeteit és botanikus kertjeit.

Hazatérését követően, 1911. november 1-én a budapesti Tudományegyetem Botanikus Kertjének kertészeti vezetőjévé nevezték ki. 1917-től mint főkertész, 1922-től mint kertészeti felügyelő és 1938-tól mint főfelügyelő itt folytatta tevékenységét - egészen haláláig.

Első munkái közé tartozott a gyógy-, vegyipari és egyéb haszonnövények szemléltető rendszerbe való csoportosítása. Az első világháború idején a Botanikus Kertet ért veszteségeket hamarosan pótolta hazai és külföldi gyűjtemények anyagából.

Ő javasolta, hogy a méhészkedéssel foglalkozók termesszék olyan gyógy- és fűszernövények magvait, amelyek egyúttal kitűnő méhlegelőt szolgáltatnak. Ő tanácsolta, hogy a virágüzletek forgalmazzanak a cserepes növények átültetésére alkalmas típusföldkeveréket és megadta ezek receptjét.

A második világháborúban, különösen Budapest ostromakor súlyosan károsodott a Botanikus Kert. Az üvegházban őrzött értékes gyűjtemény elpusztult. A felszabadulás után Schneider József minden erejével a kert helyreállításán fáradozott.

Schneider József tevékenyen részt vett a szakmai közéletben is. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület választmányi tagja és alelnöke volt. A Kertészsegédek Szakosztályának 1924-es újjáalakulásától kezdve néhány éven át elnöke, s azután is pártfogója volt. Részt vett a Kaktuszkedvelők, valamint a Dendrológusok és Kertkedvelők Szakosztályának munkájában is. Az 1925-ben alapított Okleveles Kertészek Országos Egyesületének 1930 és 1934 között elnöke és a választmány tagja volt. Az 1934-ben megalakult Magyar Kertészeti Növényfajta Újdonságokat Elbíráló Bizottságnak tagja lett. A Természettudományi Társulatnak kertészeti tanácsadója volt. Az Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társasága Dísznövénytermesztési Szakosztályának elnöke volt. Dendrológiai szempontból kiemelkedő a Kámoni Arborétumban végzett növényhatározó tevékenysége.

Munkásságáért 1958-ban megkapta az okleveles mezőgazdasági mérnöki címet. 1961-ben a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Aranydiplomáját vehette át. Több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért 1961-ben Munka Érdemrendet és 1963-ban Entz Ferenc emlékérmet kapott.




« Vissza az előző oldalra!

Sárvár Térsége Többcélú Kistérségi Társulás - Magyar