Magyar királyi törzskarnagy, a budapesti 1. honvéd gyalogezred zenekarának karnagya. Iskoláit Sopronban végezte. 1898-ban felvételt nyert az Országos Zeneakadémia  II. évfolyamába.1902-ben egyéves önkéntesként bevonult a soproni k. u. k. 48. gyalogezredhez, melynek indulót is komponált. 1903-ban Szegedre került: a szegedi honvédkerületi zenekar karmestere lett. Ezzel ő volt az első honvédkarmester, aki a budapesti Zeneakadémián szerzett oklevelet.

A 72 tagból álló zenekar lehetőséget adott számára, hogy bármilyen szimfonikus művet előadhasson. Felelevenítette a térzenék műsorát, és emelte ezek színvonalát. Komolyabb nyitányokat, szimfonikus tételeket, sőt Wagner műveket is műsorra tűzött. 1911. május 13-án Szegeden Bartók Béla a Liszt-év alkalmából, első alkalommal katonazenekarral játszott. Bartók Liszt Esz-dúr zongoraversenyét adta elő, a honvéd zenekart Figedy vezénylete, akinek egyébként Petőfi verseire komponált kantátája is szerepelt a műsorban.

1934-ben  Fricsay Richárd zeneügyi igazgató nyugalomba vonulásával Budapestre helyezték az 1. honvéd gyalogezredhez. Számos művet írt, köztük a ma is sokszor játszott Figedy-indulót, amelyet Vitézvári báró Simonyi óbesternek ajánlott. 1914 előtt is különböző térzenék műsorán szerepelt az Ungarischer Marsch és a Honvédek előre című indulója. 1912-ben elnyerte a gróf Zichy Géza díjat "1848" című szimfonikus költeményével.