1489-ben a bécsi egyetemen tanult, a doktori címet azonban valószínűleg Bolognában szerezte meg. 1502-ben II. Ulászló király kancelláriájában szolgált, 1503-ban a király francia feleségének, Annának tolmácsa, majd titkára. 1503-ban esztergomi kanonok, 1506-ban budai prépost és váci püspök. Ezután rövid ideig alkancellár, 1509-től győri püspök. 1514-ben Párizsban folytatta egyetemi tanulmányait. Ezalatt szoros kapcsolatba került a korabeli teológia legismertebb képviselőivel. Egyik tanárával, Jodocus Clichtoveusszal II. Lajos király számára megíratta a De regis officio opusculum (1519) c. művet. 1524-ben erdélyi püspök volt. A lutheránusok ellen folytatott harcát az erasmusi megbékélés szellemében akarta megoldani. A mohácsi csatában nem vett részt, mert csapatával már késve indult. Szapolyai János hívei azon a címen, hogy Ferdinánd királlyal tart, elfogták és megölték. Széles körű történelmi, zenei és természettudományi, különösen csillagászati ismeretekkel rendelkezett, a humanista életfelfogás hirdetője volt.