Első, eredetinek tartott gyermekkönyvünk tragikus sorsú nőírója, Bezerédj Amália 1804. április 15-én Szentivánfán született, előkelő birtokos családban. Apja országos hírű jogász, alnádor, országgyűlési követ. Anyja Szegedy Antónia, Kisfaludy Sándor sógornője volt. Amália gondos nevelést kapott, beszélt, írt németül és franciául, angolul is tudott. Jól zongorázott, hárfázott és énekelt, s olykor kisebb mûveket komponált. Festegetett, szerette a táncot, de legjobban az irodalmat. 17 éves korában, 1821-ben kötött házasságot távoli rokonával, Bezerédj István Tolna megyei földbirtokossal, aki 1830-tól a politikai ellenzék vezéralakja lesz. Férje birtokán telepedtek le és éltek, amikor állandó társuk lett a betegség, a tüdőbaj. Egyre több időt töltött a lakásban ágyhoz kötötten. A házaspár örömére 1834-ben megszületett Flóriana, akihez a Flóri könyve íródott. A Flóri könyve nem meséskönyv, sem mesék, sem regék nincsenek benne, viszont szerencsésen egyesülnek lapjain a tankönyv-jellegű adalékok (ábécé, olvasási gyakorlatok) az imákkal, a játékokkal, a verses történetekkel, azokkal a páros rímes Flórika-mondókákkal, intelmekkel, melyeket az édesanya kislányának mondogatott. Fogadtatását Bezerédj Amália már nem érte meg, 33 éves korában elvitte a tüdőbaj. A gondosan és szeretettel nevelt Flórika is mindössze hét évvel élte túl édesanyját, tízéves korában követte őt. A Bezerédj-házaspár előbbre vitte a gyermekgondozás ügyét azzal, hogy falun szerveztek óvoda-iskolát, s így a falusi jobbágy- és béresgyerekek gondját vették magukra.